Google+ Balatoni romok: Középkori romtúra Nagyvázsony környékén

2016. szeptember 30., péntek

Középkori romtúra Nagyvázsony környékén

Nagyvázsony település nevének hallatán, méltán, Nagyvázsony vára, vagy más néven Vázsonykő ugrik be elsőre az embernek, mint épített középkori emlék. Pedig a Kinizsi-vár kevesebb mint 4 km-es sugarában öt középkori templom vagy kolostor nyomai is fellelhetők. Ezek egy közepes méretű túra keretében könnyen megközelíthetők, bejárhatók, így a várlátogatáson kívül más élményekkel is gazdagodhatunk, ha a környéken járunk.

Nagyvázsonyi vár

Nagyvázsonyi vár
Nagyvázsony környéke régóta lakott, már a római időkben is fontos út vezetett ezen a környéken. A település első említése a tatárjárás idejéből való, ekkor a Váson nemzetségé, amelyről a nevét is kapta. A várat feltehetően Vezsenyi László építtette a 15. század elején. Maga a 25 méter magas lakótorony akár ennél is korábbi építésű lehet. A család férfiági kihalása után (1472) a vár a királyra szállt. Hunyadi Mátyás ajándékozta Kinizsi Pálnak a török ellen nyújtott hősies küzdelme jutalmául. Ő megerősíttette a várat, ekkor készült el a palotaszárny, várkápolna, barbakán és a külső fal négy kisebb toronnyal.

Az erősséget felesége, Magyar Benigna lakta, mivel Kinizsi a harcok miatt főként a végeken teljesített szolgálatot az oszmán seregek ellen. Kinizsi halála (1494) után a özvegye kétszer is újra férjhez ment. Második urát ledobta a ló, így nyakát szegte, harmadik, kegyetlenkedő férjét, Kereky Gergelyt viszont ő maga ölette meg és dobatta a vár árkába. Első férje érdemeire való tekintettel büntetése "csupán" száműzetés volt. A vár később Benigna második férjének családja kezébe került. Ők felrobbantatták a közeli pálos kolostort, hogy az ne kerülhessen a törökök kezére, köveiből pedig megerősítették Nagyvázsony várát. Nem számított katonailag fontos objektumnak, inkább megfigyelésre használták. Veszprém eleste után (1594) őrsége elhagyta és rövid időre török kézre került.

1649-től a Zichy család birtoka. Utolsó komolyabb katonai akciók a Rákóczi szabadságharc idején történtek a várnál, 1709-től labanc kézen volt. 1762-ben elkészül a család modernebb kastélya a településen, innentől kezdve a vár teljesen elveszti jelentőségét, lakótornyát még egy darabig a cselédség lakja. Az idő vasfoga földrengés és tűzvész képében tépázza meg, a lakótorony elpusztult tetejének pótlását Rómer Flóris szorgalmazza. 1955 és 1961 között feltárják és konzerválják a romokat, 2005-ben következik egy újabb feltárás, majd 2013-ban a lakótornyot helyreállítják. Nagyvázsony vára belépődíj ellenében látogatható, a nyitvatartásról, programokról és az árakról a Kinizsi-vár honlapján tájékozódhatunk.

Nagyvázsonyi pálos kolostorrom

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostor
A Nagyvázsony környéki kalandozást a várhoz legközelebbi romnál kezdjük. Története kevesebb mint száz évet ölel fel építtetésétől lerombolásáig. A kolostor romjait a vártól nyugatra találjuk az erdőben. 1483-ban alapította Kinizsi Pál apósa, Magyar Balázs. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A szerzetesek a szintén közeli tálodi kolostorból települtek ide. Kinizsi Pált és Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot is ide temették. Kinizsi sírköve ma a vár kápolnájában látható. A kolostorban készült Benigna számára a híres magyar nyelvű imakönyv, a Festetich-kódex és a kiegészítésének tekinthető Czech-kódex, valamint még 2 kézzel írott kódex. Fehérvár eleste után (1543) hagyták el a szerzetesek a kolostort, amelyet Veszprém eleste után (1552) felrobbantották, nehogy török kézre kerüljön. Köveiből erősítették meg a várat, majd később a környék lakói is felhasználták építkezéseiknél. A rom feltárása és konzerválása 1959-ben történt.

Szent Ilona templomrom

Szent Ilona templomrom
Két, egykori pálos hely között fekszik az egykori Tálod falu templomocskájának szerény maradványa. A Szent Ilona templomromról  korábban írtunk már egy bejegyzésben. Történetéről nem sokat tudni, a XIII. században építették, egyenes szentélyzáródású, picike falusi templom. 1548-ban lakossága elhagyta, majd szinte teljesen a feledés homályába veszett, 1970-es újra felfedezéséig. 2007-ben került sor állagmegóvására.

Tálodi pálos kolostorrom

A Szent Ilona romot elhagyva tovább túrázva hamarosan a tálodi pálos kolostor romjainál találjuk magunkat. Az Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett kolostort a XIII. szézad végén alapította a Gyulaffy nemzetség. Első ismert okleveles említése 1263-ból való. Közelében fakad a bő vízű Kinizsi-forrás, mely stratégiai jelentésű lehetett az alapításkor. A Sáska közelében fekvő bakonyszentjakabi, és a Vállus mellett fekfő Szent Miklós pálos kolostor esetében is fellelhető a mai napig egy-egy tiszta vízű forrás. Utóbbinál az egykori mesterséges halastó nyomai is láthatóak.

A kolostor temploma 25 méter hosszú, egyenes szentélyzáródású volt. Hozzá csatlakozott a
Tálodi pálos kolostorrom
szerzetesek számára épített 36×32 méteres épület. A pálosok 1480 után hagyták fel, feltehetően az ekkoriban alapított, már említett nagyvázsonyi pálos kolostorba költöztek, helyüket a ferencesek vették át. A török harcok Tálodot sem kímélték, tartva egy esetleges oszmán beköltözéstől, a kolostor kegyura, Csoóron András 1552-ben felrobbanttatta. Jellegzetes, egyetlen magasan álló fala tövében kellemes lehet piknikezni. Ottjártunkkor sátorozó diákcsoportok loptak életet az elhagyott kolostor maradványai közé.

Szent Jakab templomrom (Nemesleányfalu)

Szent Jakab templomrom
Ha már a környéken járunk, érdemes meglátogatni a ma Nagyvázsonyhoz tartozó Nemesleányfalu temetőjét, ahol buja, zöld növényzet fedi a falu román stílusban épült, egyenes szentélyzáródású, kicsiny falusi templomának maradványait. A XIII. században a bakonybéli apátságé, később a veszprémi káptalané. Okleveles említése nem ismeretes. Ásatás még nem zajlott körülötte, története kevéssé ismert. Aki szereti az ódon hangulatú temetőket és a középkori romokat, annak ideális állomáshely lehet túrázása során.

Csepelyi templomrom

Csepelyi templomrom
Az előzőleg említett romokhoz képest a csepelyi a Nagyvázsonytól legtávolabb fekvő, és sajnálatos módon a legelhanyagoltabb is. Nincs se kitáblázva, se pedig rendszeresen gondozva. 2011-es látogatásunk során egy villanypásztoron átugorva tudtunk csak a rom közelébe jutni, 2015-ben szerencsére nem állt fenn ez az állapot, de akkor az aljnövényzet nehezítette a falak megközelítését.

A XIII. században királyi pohárnokok, vadászok földje volt. A falu első hiteles említése 1233-ból való. 1453-tól a falu lakói Vázsonykő urának adóznak. A falu egyhajós, egyenes szentélyzáródású, torony nélküli temploma az Árpád-korban épült. Keletelt, északi oldalán sekrestye állott, támpillérekkel erősített kerítőfal övezte. A templomtól északra egy nemesi udvarház alapfalai is megmaradtak, ezeket az 1958-as ásatás tárta fel. Mi mindkétszer nyáron jártunk a helysznen, ekkor az aljnövényzettől ezek a nyomok nem voltak kivehetőek. A feltárások eredménye szerint a falut tehetősebb emberek lakták, akik a közeli nagyvázsonyi vár kiszolgálását és katonai szolgálatát látták el. Reményeink szerint az egykori Csepely falu múltjához méltó jelen fogja követni majd a jelenleg rendezetlen állapotokat a templom körül. A kalandvágyók illetve akik szeretik a történelmi helyszínek érintését, mindenképpen keressék fel.

Ezzel a helyszínnel zárjuk is Nagyvázsony környéki túrajavaslatunkat. Érdemes végigjárni a helyszíneket, hiszen viszonylag kis területen nagyon színes rom élményekben lehet részük a kirándulóknak.

Szerkesztette: Kapui Ferenc

Nagyvázsonyi vár képgaléria

A nagyvázsonyi vár a lakótoronnyal

Nagyvázsonyi Szent Mihály pálos kolostorrom képgaléria

Szent Mihály pálos kolostorrom Nagyvázsonyban

Támpillér

Gótikus elemek a romnál

A pálos kolostor

Falrészletek

Egykori templombelső

Szent Ilona templomrom képgaléria

Szent Ilona templomrom Nagyvázsonynál

Az apszis felől

Az apszis

Az egykori kapu

Alapfalak

Kapu

Tálodi pálos kolostorrom képgaléria

A tálodi kolostor egyetlen megmaradt ablaka

A közeli forrás

A tálodi kolostorrom Nagyvázsony közelében

Az egyetlen magasan álló fal

Tálod


Szent Jakab templomrom képgaléria

Szent Jakab templomrom Nemeslenyfalun

A rom körüli temető


Csepelyi templomrom képgaléria


A csepelyi templomrom


Lőrésablak a romnál

Egy ép fal

Csapelyi pusztatemplom

Nőstény szarvasbogár a rom közelében

A megmaradt falak

Egy mutatós fűféle a rom közelében


A fényképeket késztette: Márián Gábor

Térkép a Nagyvázsony környékén fekvő romokhoz



Felhasznált irodalom

Kinizsi-vár a Wikipédián
Nagyvázsony a Wikipédián
Helyi ismertetőtábla a nagyvázsonyi pálos kolostorromnál
Nagyvázsonyi pálos kolostorrom a Wikipédián
Információk Nagyvázsony honlapján
Helyi információs tábla a Szent Ilona Romnál
Tálodi kolostorrom a Wikipédián
Tálodi kolostor a Veszprém Erdőinfó oldalon
Helyi információs tábla a Szent Jakab templomromnál
Koppány Tibor: A Balaton-felvidék román kori templomai (1963)
Kovalszky Júlia: Ásatások Csepelyen (1969)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.