Google+ Balatoni romok: Essegvár (Bándi vár)

2013. augusztus 7., szerda

Essegvár (Bándi vár)

A bándi Essegvár története (Kapui Ferenc)

A bándi Essegvár romjai
Essegvár, vagy másik nevén a bándi vár története az 1200-as évekig nyúlik vissza, feltehetően 1279 és 1309 között építették, eleinte nagyrészt fából, majd az 1300-as években átépítették kővárrá. A falut eleinte, az Árpád-korban az Atyusz nemzetség bírta Terra Seg sive Band néven, ekkor még vára nem ismert. A falu már egyházas hely, 1333-ban Sing, 1335-ben peding Band néven szerepel a pápai tizedjegyzékben.

A falu az Igmándi, majd a Lőrinte nemzetség kezébe kerül. Utóbbiak felveszik az Essegvári vezetéknevet is. Lőrintét, a Károly Róbert párti nemest a nyugati országrész oligarchája, Kőszegi Iván megtámadta, elfoglalta várát, és lófarokra kötve végeztette ki. Hamarosan a királypártiak felülkerekedtével a vár visszakerül Lőrinte fiához, Tamáshoz. A XV. században már állt a várban egy lovagterem, ciszterna és a Szent György kápolna, szóval itt is egy templomromba botolhatnánk, de sajnos nyomai látogatásunkkor nem voltak kivehetők.

Közben a vár királyi kézbe is kerül, majd vissza az Essegváriakhoz. Essegvári Ferenc feleségül veszi 1499-ben Himfy Orsolyát, ezzel birtokába került egy másik Veszprém megyei vár, a döbröntei. Ezután a szerényebb méretű Essegvárat elhagyták, az lassan, de folyamatosan lepusztult. Valószínűleg az 1552-es veszprémi ostrom idején egy portyázó török lovascsapat okozta végső pusztulását. Az 1600-as években Bándot pusztaként írjál le. A Habsburg uralom idején telepítik újra, főként németajkúakkal. A várat és a II. világégésben elpusztított kálváriát lelkes helyiek újították, újítják fel, szívderítő módon. Plusz érdekesség, hogy a falu szülötte Mádl Ferenc, hajdani magyar államfő is.

A szűkebb környék további látnivalói

Bándtól nem messze találjuk Herendet, érdemes megtekinteni a porcelán manufaktúrát és a hozzá tartozó múzeumot, nagyon látványos. Alkalmanként a legfiatalabbak készíthetnek maguknak kis porcelánrózsát is. A vártól a térképen is jelölt módon pár perc alatt elérhetjük a szentgáli őstiszafást, ami Európa egyik legnagyobb őstiszafása. Kellemes élmény sétálgatni a világos törzsű, sötétzöld lombú fák között.

Fényképek a bándi Essegvárról (Márián Gábor)

A bándi vár felkapaszkodva a dombra
A legépebben megmaradt torony
A torony és a szárazárok
Az egykori szárazárok
Kilátás a környékre
Talán az egykori temető nyomai
Keresztek
Vár a várudvarból
A panoráma sem rossz
A vár most magyar kézen van
Keresztek
Essegvár tornya közelről
Várfalrészlet a toronnyal
Rendbehozásra várakozó kövek
Elhagyott kövek
Kőhalom és a várudvar
Bánd
A támadó szemszögéből
Torony a gyümölcsösből
Nagyobb falrészlet
Egy másik bástya maradványai
Essegvár
A bándi Essegvár megközelítése

Az Essegvár a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, Bándon fekszik. A Rákóczi utcában táblák jelzik a parkolót, innen a dombra rövid földút vezet fel. 2011-ben esős időben nem volt kellemes felmenni, elég sárossá vált a földút, de szép időben nem okoz kellemetlenséget a feljutás, pár száz méter séta egy nem túl meredek emelkedőn. A kilátás nagyon szép a falura és a szűkebb környékre.


Essegvár (Bándi vár) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!