Google+ Balatoni romok

2017. augusztus 31., csütörtök

Kirándulás Hévízen

Kirándulás Hévízen (Kapui Ferenc)

A Balaton nyugati medencéjéről már rég ejtettünk szót, pedig látnivaló akad itt is bőven. Most Hévízre fogunk összpontosítani. Ez a kisváros Budapest után a 2. legtöbb eltöltött vendégéjszakával büszkélkedhet hosszú évek óta Magyarországon, amit elsősorban a nemzetközi mércével is kiemelkedőnek mondható Hévízi-gyógytónak köszönhet, amely Európa legnagyobb melegvizű tava. Ha valaki errefelé jár, a gyógyfürdőzésen kívül más élményekben is részesülhet. 
Római romkert Hévízen az Attila utcában
Hévíz, Római romkert

A boronaház alaprajza
Kezdjük kalandozásainkat a hévízi Attila utca végében, ahol egy szépen feltárt római kori romkert tárul szemünk elé. A lelőhely már 1931 óta ismert, de a romkert kialakítására csak 2004-ben került sor. A kb. 1000 m2 alapterületű épület, azaz épületegyüttes alapfalainak nagy része a felszínre került, és a konzerválás óta szabadon látogatható.
A római romok sorsa elég hányattatott volt, hiszen a korai feltárások után visszatemették, és a korábbi mezőgazdasági valamint közműfektetési munkák több falszakaszt és leletanyagot teljesen megsemmisítettek.

Az I. század elején épített, egy nagyjából 10×10 m-es boronaház állhatott itt, lapos homokköveken fagerendákból építve. Feltehetően más épületek is álltak a környezetében, amelyekre utaló jelek kerültek elő az ásatás során, ezek nem kerültek feltárásra. Ezek az épületek minden bizonnyal leégtek.

Az I-II. század fordulóján egy 45×23 m-es nagy kőépületet emeltek a területen. Keleti oldalán
A villaépület a fürdővel
lehetett bejárata, itt találjuk a porticust, azaz oszlopos bejárati előteret. Az épületen belül egy 8×16 m-es belső udvart találunk, amelyet a lakóépülettel egyetemben habarcspadló fedett. A bejáraton belépve balra (dél felé) egy kettes, jobbra egy hármas osztatú épületszárny alapjai fedezhetők fel. Az udvarban egy fürdőhelyiség állt, nyugati felén egy meleg- (caldarium) és egy langyos vizes medencével (tepidarium). Egy kis hideg vizes (frigidarium) medence is állt mellettük. A medencék alja terazzo padlóból állt, amelyeket kis téglaoszlopok tartottak, innen, alulról a meleg levegő fűtötte fel a vizet. Jobbra, észak-nyugaton egy villa urbana, villagazdasági lakóépület állhatott a feltételezések szerint. Ez az épület feltehetően markomann-szarmata barbár betörések miatt vált lakatlanná a II. század 2. felében.

A villaépület a Mithras szentéllyel
Az újratelepülés után a keleti portikust lebontották a fürdővel együtt, a bejárat a nyugati oldalra került. Az egykori fürdő déli oldalán T-alakban egy Mithras szentélyt emeltek. 2003-ban a feltárt szentély talapzatokat sajnos ellopták a helyszínről. A szentélyt valószínűleg a 4. században a kereszténység megerősödésének idején rombolták le erőszakosan. Az épülethez csatlakozó északnyugati szárnyat is ekkor bonthatták le.

A római épület utolsó építési fázisa
A villát ekkortól feltehetően gazdasági épületként használták tovább.
Valamikor az V. század elején égett le, vagy gyújtották fel, ekkor pusztult el. A későbbi századokban a környék lakossága kőbányaként használta, a felszín feletti falak így tűntek el. A környéken máshol is lehetnek épületmaradványok, építkezések során kerültek elő faldarabok, az Egregyi utca 27-es szám alatt például egy téglaégető. De ezek feltárása teljesen nem történt meg, többségük magántelken helyezkedik el, nem látható és nem látogatható.

Későrómai kori téglasír Hévízen

Római katona téglasírja Hévízen
Az Egregyi-domb felé véve a sétánkat egy újabb római emléket találunk. A sírt 1925-ben földmunkák során találták meg. Téglából, oltatlan mésszel építették, feltehetően egy katonáé volt. Sírmellékletként talált leletek, egy bronz övcsat és fibula, valamint egy vaskés és egy II. Constantinus idejéből való érme a keszthelyi Balaton Múzeumhoz kerültek. Maga a csontváz és a sír a megtalálás helyén szabadon látogatható.

Egregyi templom

A felújított egregyi templom 2017-ben
Barangolásainkat az Egregyi-dombon folytatjuk, ahol különböző pincék és éttermek övezte kellemes sétaúton haladva elérünk a kis, románkori templomhoz. Egregypuszta első említése 1211-ből való, az Atyusz nemzetség birtokolta. 1341-ben már magát a templomot is említik. Valószínűleg a XIII. század második negyedében építették. Az egyenes záródású szentélyhez téglalap alakú hajó és négyzet alapú torony csatlakozik. A tornyon fűrészes fogas díszítés, kettős- és hármas osztatú ikerablakok találhatók, csürlősen falazott kősisak fedi.

Egregyi templombelső
1555 után török uralom alá kerül a település. A törökök pusztítása mind a településen, mind a templomban komoly nyomokat hagyott. 1731-ben hozzák rendbe, hajóját megmagasítják, boltozatait kipótolják, külső és belső festéseket végeznek rajta. A XVIII. századtól temető kerül a templom köré, temetőkápolnaként funkcionál. 1860-ban járt a környéken Rómer Flóris, aki feljegyzéseket készített a templomról. A római villa nyomait nem említi, valószínűleg akkor ezek teljes mértékben a föld alatt lehettek. A templom védőszentje Szent Magdolna lett a században. 1938-ban restaurálják, 1964-ben feltárják. Legújabb renoválása 2017-re fejeződik be.

Felszentelési kereszt nyomai
A feltárás során kiderült, hogy a település, és maga a templom is feltehetően római alapokra épült. A templom belső teréből római kori kerámiadarabok kerültek elő. A toronyalj nyugati fala mellett Árpád-kori edénytöredékekre is bukkantak. A toronyalj vörös-sárga festése, amelynek nyomai a feltárás kutatógödreiből kerültek elő, a XIII. századra tehetők. Eredeti vakolata nem nagyon maradt fent az épületnek, belső falfestései, szentelési keresztjei többszöri felszentelésről tanúskodnak. Az egyszerűbb, egysávos szentelési kereszt a korábbi, XIII. századi. A déli fal belső festésén figurális képek töredékei figyelhetők meg (glóriadarabok). A diadalív festése barokk kori. Külső falfestése csontszínű volt eredetileg, lábazatán vörös és okker sávokkal. Kiderült, hogy eredeti, középkori ajtaja a déli oldalon állt, ma is ezen lehet betérni a nappal nyitva tartó épületbe. A XIX. században, a nyugati falon nyitott ajtót mára elfalazták a helyreállítások során. A templombelsőben az oltár mellett két kőből készült román kori keresztelőmedence maradványai láthatók (a belsőtéri fotónkon terítővel letakarva).

A hármas osztatú (szentély, hajó, torony) homlokzat ebben az időszakban ritka volt, többnyire torony nem épült a kis falusi templomokhoz. Ebből az időszakból a környéken a szigligeti (avasi templomrom) és a zánkai templom épült ily módon, mindhárom épületet az Atyusz nemzetség birtokolta. Avason megfigyelhető a hasonló kősisak, Zánkán pedig az ikerablakok.

Fényképek a környék romjairól (Márián Gábor)
Római romkert

Hévízi római romkert 2014 körül
Falmaradványok korábbi állapota

A nyugati bejárat környéke 2014-ben

Az egykori fürdő közelebbről, illetve a fotó felső végén a Mithras szentély T-alakú nyomai

Az épület kelet felé fotózva (jobbra az egykori fürdő)

A romkert korábban a nyugati porticus felől

Korok és borok múzeum és kert a romkert mellett


Római katona sírja

Római katona csontváza

Egregyi templom


Az egregyi templom a felújítás előtt
Feltárt római edénytöredékek a templomban

Térkép a Hévíz környékén fekvő látnivalókról

A római romkertet Hévízen az Attila utca végén találjuk. A római katona sírját és az Árpád-kori egregyi templomot pedig a Dombföldi utcában. Mindegyik látnivaló ingyenesen látogatható.


Felhasznált irodalom

Helyi ismertető tábla a hévízi római téglasírról
Müller Róbert: Római kori épület Hévíz-Egregyen (2004) (A római villával foglalkozó részben a fekete-fehér képek és ábrák ebből a forrásból származnak.)
Sz. Czeglédi Ilona - Entz Géza - Reisinger Mária - Mendele Ferenc: Az Egregyi Árpád-kori templom (Az egregyi templomról szóló fekete-fehér kép ebből a forrásból származik.)

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk, te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon! A Goole térkép ikonjai a Mapsmaker oldaláról származnak.


2016. november 30., szerda

Kövesdi Szent Miklós templomrom (Csopak)

A kövesdi Szent Miklós templomrom története (Kapui Ferenc)

Kövesdi templomrom
Bár évek óta magunk is gyakran nyaralunk a Csopakon, és ugyan ismertük is a romot, alapos körüljárására és befotózásra 2016-ban került sor részünkről. A település népszerű nyári fürdőhely, és ha egy történelmi nevezetességét meg kellene említeni, talán sokak eszébe is jutna a falu szimbólumává vált Csonkatorony. Talán kevesebben ismerik Csopak másik templomromját, a Szent Miklós romot. Ami igazából nem is Csopakon van.

1940-ben egyesítették Balatonkövesdet, az egykori Kövesd falut Csopakkal. Kuesd vagy Kwes első írásos említése 1363-ból származik, de Holub József azonosítja az 1121-ben az Atyusz nemzetség áltam az almádi monostornak adományozott Cuesth birtokkal. A XIV. században Paloznak filiája, később önálló plébániává vált. 1550-ben még funkcionáló templom. A török időkben vált romossá. Egy 1783-as térképen pusztatemplomként jelölik. A kövesdi, kálvinista hitre tért nemesek 1796-ban kérték a veszprémi káptalant, hogy adja át nekik, de nem kapták meg. Az 1800-as évek elejétől a kövesdi pásztor pajtája lett, mellé bikaistálót és a pásztor házát építették. 1861-ben Rómer Flóris bencés szerzetes még ebben az állapotában, nádtetős pajtaként látta, ép diadalívvel és szentéllyel.

Építését a XIII. század második felére tehetjük, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt falusi templomocska. Bejárata a déli oldalon található, a vöröskő kapukeret ma is látható. Feltárása 1966-ban történt, ekkor bontották vissza eredeti "templomi" állapotára a pajtát. A feltárást dr. Varga Ilona vezette, az építészeti helyreállítást pedig Koppány Tibor. 1967-ben konzerválták a romokat. A közelében rézkori és későbronzkori leletek kerültek elő, középkori temető nem.

Jelenleg a körülötte fekvő, rendben tartott kert szabadon látogatható, a rombelső fémráccsal zárt. A község időnként rendezvények helyszínéül használja. Egy igazi pozitív példa arra, hogy valahol nem hagyják elkallódni a középkori értékeket, és használatukkal élővé teszik a jelen kor embere számára is.

Fényképek a kövesdi templomromról 2016 (Márián Gábor)

A templom vöröskő kapuzata

Égbe törő falmaradványok

Az egykori szentély

Régi és új templom

Gerendagyámok az északi falon

A csopaki kövesdi templomrom megközelítéhetősége (térkép)

A templomrom a Balaton északi partján, Veszprém megyében, Csopak községben a Kossuth utca 41. szám alatt található. Könnyen megközelíthető, ingyenesen látogatható. 


GPS koordináták: 46.97826, 17.92616

Felhasznált irodalom

Csopak honlapja
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében
Helyi ismertető tábla

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2016. október 11., kedd

A Tihanyi-félsziget látnivalói II.

Még 2013 őszén közöltünk egy cikket a Tihanyi-félsziget látnivalóiról, akkor az épített örökségre összpontosítottunk. Első cikke után most ismét Jőrös Bence Tamás régészhallgató jelentkezik blogunkon, egy kis tihanyi túraajánlóval, valamint a félsziget történetének rövid leírásával.

Tihanyi-félsziget Füred felől
A Tihanyi-félsziget rövid története az újkorig (Jőrös Bence Tamás)

A Tihanyi-félsziget bővelkedik a látnivalókban, emellett a viszonylag kis alapterület miatt kényelmesen megnézhető minden emléke 1-2 nap alatt. Ez a kis vezető csak történelmi-kulturális érdekességeket, a látnivalókhoz tippeket, a szemléltetéshez képeket tartalmaz a vándornak.

Őskori leletek a Balaton-felvidékről
A Tihanyi-félsziget történetét nehéz pár szóban összefoglalni. Lényegében már a rómaiaktól kezdve írott forrásaink vannak ebben a témában, de a régészeti leletek még messzebbre mutatnak. Már az őskorban is laktak itt emberek, erről tanúbizonyságot tesz néhány lelőhely, mint például a Lovas közelében levő dolomitbánya, amelynek területén az őskori ember festéket bányászott. 
Lovasi őskori festékbánya
Az ókorban természetesen a rómaiak szerepe elsődleges mind a Balaton-felvidék -, mind Tihany területén. Augustus (Kr. e. 37 - Kr. u. 14) császár alatt kezdődött meg Pannonia elfoglalása, bár ekkor még csak a legnyugatibb és a déli területeket sikerült a rómaiaknak uralmuk alá hajtani.
Azonban az I. században már a Balaton-vidéket is sikeresen integrálta a Birodalom. Fontos kiemelni Galerius császár (Kr. u. 305-311) nevét, aki vízrendezési munkálatokat hajtott végre, többek között, a félszigetet is érintve, erről később lesz is szó. Utakat hoztak létre (pl.: Badacsony, „római út”), de fontos a kialakuló villarendszer is (borászat kezdete). A terület sok, elsősorban itáliai kereskedőcsaládot vonzott, akik raktárakat, villákat, esetenként még kemencéket, stb. építettek a területen, mint például Balatonfűzfő
Római kori leletek a Balaton-felvidékről
A népvándorláskorban érdemes kiemelni Keszthely-Fenékpusztát, mint egy félig-meddig továbbélő antik emléket. A középkorban a terület együtt fejlődött a Magyar Királysággal. A földdarab fölött soterkféle földesúr, szerzetesrend, kiskirály osztozkodott. Természetesen ki kell emelni a bencés rend szerepét, mint a félsziget legnagyobb (és sokáig egyetlen!) birtokosát. Két, ma már nem létező falva a félszigetnek: Tihany-Apáti és Tihany-Újlak az Árpád-korban (Kr. u. 1000 – Kr. u. 1301) egyedülálló és egyedüli szerepet töltöttek be a terület életében. Utána az Anjou-kor elején a Csákok és a Kőszegi család vetélkedése volt jellemző. A Zsigmond-, és Mátyás-kor alatt sem telt eseménytelenül a félsziget élete, azonban az igazi harcok csak Mohács (1526) után kezdődtek, ami után a Balaton déli partja az Oszmán Birodalom, az északi partja a Habsburgok kezébe került. Gyakorlatilag a tó egy természetes határvonalat húzott a két állam között. Persze mindennaposak voltak a csetepaték. Fennmaradt egy néphagyomány, ami szerint a törökök jelentős hajóhadat üzemeltettek Siófoknál, ám az északi partnál lévő várakat így sem tudták jelentős ideig megtartani.
Lazius térképe 1556-ból
A török-kor után egészen a reformkorig következett egy csendesebb időszak, amikor is Széchenyi Istvánnak köszönhetően elsősorban Füred és Balatonkenese, majd később Keszthely központba került a balatoni hajózás fellendülése miatt, ellentétben a tihanyi révvel, ami egészen biztosan üzemelt már a középkor alatt is. Innentől kezdődik a Balatoni turizmus fellendülése. Érdekes: a reformkorig balatoni fürdőzés sem létezett, csak halászatra használták a tavat.

És most nézzük egyesével a javasolt látnivalókat:

Az Apáti temlom
Tihany-Apáti
Tihany-Apáti falu egyetlen megmaradt emléke a félsziget határában álló temploma. Hogy honnan lehet tudni, hogy a félsziget honnan kezdődik? A Bevezető részben már említett Galerius császár által építetett csatornából! A császár célja a félsziget szigetté alakítása lehetett, és valóban, mikor az árok feltöltődik vízzel, tényleg mintha egy „védelmi vonal” jönne létre. Apáti falu egyébiránt is fontos szerepet játszik a terület történetében, mivel a félszigeten egyetlen fellelhető falu egészen a török-korig. Kifejezetten érdekes személy volt Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt élő Demeter tihanyi apát, aki a falu életében is kivételes szerepet töltött be. Történetének részletezésére itt sajnos nincs mód, de a szerző szakdolgozatán alapuló összefoglalója a blogon megtalálható "Apáti templomrom régész szemmel" címen. (Az apáti templomrom mögött kezdődik az Apáti-hegy nevű dombocska, melyet megmászva csodálatos panoráma tárulhat szemünk elé. Szerk.)

Tihanyi hajókikötő
Tihanyi hajókikötő
Szintén jó kikapcsolódási, pihenési pont lehet a megfáradt vándornak. Fagyizó, egy-két büfé remek kilátással!

Tihanyi rév
Újlak már a korai középkorban is révészfalu funkcióval bírt, a közelében fekvő révnél pedig ma komppal lehet átszelni a Balatont Tihany és Szántód között annak legszűkebb pontján. (Szerk.)

Az Újlaki templomrom
Tihany- Újlak
A Tihanyi-rév és a tihanyi Újlaki templomrom kifejezetten jó úti cél lehet, főleg hazafelé menet. Mivel nincs messze a falutól, fél-háromnegyed óra alatt le lehet gyalogolni a Belső-tó partjától, és mivel busz is áll itt meg, azért különösen kényelmes innen eljutni Füredre, ahonnét a megfáradt vándor elvonatozhat. A rév magában is nagyszerű élmény, az Újlaki templomot viszont sokkal inkább a „titokzatos” kategóriába lehet sorolni. Nagyjából egyidős az Apáti templommal, de a Balaton-felvidéki, K-NY-i tájolású, egyenes szentélyzáródású templomocskákhoz képest ez a templom észak-déli tájolású, ráadásul semmilyen építési adat nem áll rendelkezésünkre. A templom őrzi a saját és egykori falujának titkait.

Belső-tó partja
A Belső-tó partja
Ez a hely piknikezésre kiváló, és ha a vándor pont egy ünnepi alkalmat fog ki a falu életében, nagy eséllyel találhat itt kirakodóvásárokat is! (A Belső- és a Külső-tó között húzódó kis magaslatot, a Kiserdő-tetőt is érdemes megmászni, fantasztikus kilátás nyílik a félszigetre, és kora nyáron komolyabb árvalányhaj populációs is megfigyelhető a dombocskán. Szerk.)

Levendulaház
A levendulaolaj-gyártás folyamatát mutatják be, emellett kőzettani, halászati tárgyak is vannak kiállítva. Hasonló épületet legközelebb Pannonhalmán lehet találni. Nem véletlen, mindkét helyen egy szerzetesrendről beszélünk.

Tihanyi háztetők
Tihany, falu
Ha a vándor ebben a faluban jár, jól teszi, ha körbenéz - a legtöbb ház ugyanis nem a XXI. századi sajátosságokat tükrözi! Emellett az itteni hideg fagyizókat mindenki meleg szívvel tudja ajánlani. 


Tihanyi apátság
Tihanyi apátság
Ezt a helyet lehetne legjobban részletezni, de úgy gondolom, teljesen felesleges. Mindenképpen ki kell emelni az egyetlen azonosítható Árpád-házi királyunk, I. András sírját, akiről ténylegesen tudjuk, hogy itt, a Tihanyi altemplomban lett eltemetve (a többi királyunk földi maradványa is megvan, éppen csak nem lehet azonosítani őket).

Tihany - Gödrös (strand)
Jó idő esetén ajánlott kipróbálásra, akár gyalog is megközelíthető, ingyenes. Egyből az út mellett, még buszmegálló is van a közelében, nem kell órákat gyalogolni. A víz tiszta, nem zavaros, mint sok más helyen, igaz, hirtelen mélyül.

Csúcs-hegy (túra útvonalak)
Levendulás lanka a Csúcs-hegyen
A Csúcs-hegyen egy helyi legenda szerint egy római őrtoronnyal lehet számolni. Ez valószínűleg nem igaz, de ettől függetlenül érdemes megmászni, ugyanis talán csak innét lehet a Balaton nyugati medencéjét egészben keletről megcsodálni. Emellett arborétumot, emlékhelyeket is rejteget az Apáti-hegy, amelyeket csak a legszemfülesebbek találhatnak meg.



Aszőfői templomrom
Aszófői templomrom
Az aszófői templom szintén egyik kistestvére az apáti templomnak, igaz, itt a falu még megvan. Kis érdekesség: az Aszófő és az Apáti között lévő „köves mezőt” sem véletlenül nevezik így! Az elnevezés sejteti, hogy az apáti középkori házaiban levő kövek egy része hova tűnhetett. Az aszófői romról korábban már írtunk a blogon.



Gejzírmező
Gejzírkúp az újlaki rom közelében

Az utóvulkáni tevékenységek szép példái a tihanyi gejzírkúpok. Leghíresebbjük az Aranyház-gejzírkúp, mely a rátelepedett sárga zuzmókról kapta nevét, illetve a Hármashegyi-gejzírkúp, ahonnan csodálatos a panoráma.




Ciprián-forrás
Barátlakások, Ciprián-forrás
A tihanyi barátlakások a X-XI. század környékén keletkeztek, bizánci rítusú szerzetesek (tévesen baziliták) lakták azokat a XIV. századig. Feltehetően I. András királyunk (1046-1060) telepítette ide őket a Kijevi Nagyfejedelemség területéről, ahol ő maga is élt, és maga is felvette a keleti rítusú keresztény hitet. Felesége, Anasztázia királyné is innen származott. A királyi pár szobrát megcsodálhatjuk az apátság közelében. I. András alapította a Tihanyi-apátságot is, halála után a tihanyi altemplom lett végső nyughelye is.



További információkért, kapcsolatteremtésért kérem, keressék jelen szöveg szerzőjét a jorosbencetamas@gmail.com címen! Kellemes itt-tartózkodást kívánok a kedves vándor(ok)nak!

Képgaléria Tihanyról (Márián Gábor)


Régi apátsági magtár épülete Tihanyban


Rusztikus hangulat a faluban

A móló és a Balaton keleti medencéje

Belső-tó ősszel

Major Lajos, Csávás Csaba és Beretvás Csanád szerzetes szobrai

Ökörfarkkórók Tihanyban

Tihanyi szökőkút

Naplemente a félszigeten

A kálváris

Tihanyi barátlakás
A Belső-tó és Tihany a gejzírmező felől
Füred Tihanyból
Tihanyi domboldal
Egy öreg mandulafa
Kilátás a Kiserdő-tetőről
Tihanyi-félsziget Csopakról
Tihanyi Apátság

A megfeszített Krisztus a tihanyi kálvárián

Tihany látnivalói térképen




Felhasznált irodalom

Tihanyi-félsziget a Wikipédián
Tihany köztéri alkotásai
A színes fényképeket Márián Gábor készítette
A cikket szerkesztette Kapui Ferenc
Őskori és római kori leletek képeinek forrása: Magyar Régészeti Topográfia 2
Lázius térképének forrása

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!