2013/05/23

Sabar-hegyi templomrom 2. (Káptalantóti)

Új hírek a Sabar-hegyi templomromról (Kapui Ferenc)


Korábban már írtunk a Sabar-hegyi romról, de 2009-hez képest jelentős változást tapasztaltunk idei látogatásunk során, ráadásul szívmelengetőt, így ismét szeretnénk hírt adni a Káptalantóti mellett fekvő templomromról.

A templomrom apszisa és az azt övező falak és a diadalív indítása.
A Sabar-hegyi templomrom


A falut talán többen ismerik Liliomkert nevű piacáról, amelyet szívesen útba ejtünk mi is, amikor épp arra járunk. A rengeteg környékbeli őstermelő, régiségárus és piacos portékái között szinte mindig lehet lelni valami izgalmasat. 2013 májusának elején mi is erre jártunk, és felötlött bennünk, hogy nem is olyan régen találkoztunk egy indafotós albummal, ahol a közeli, Sabar-hegyi rom már a környező bozóttól megtisztítva látható. Úgy éreztük, hogy érdemes lenne 2009-et követően ismét meglátogatni, és dokumentálni a jelen állapotát.

Már a rom megközelítésekor pozitívan tapasztaltuk, hogy az oda vezető földútról látszanak a falmaradványok. Korábban az akácos zöldjét lehetett szinte csak látni. Ezt most szinte teljesen kivágták, a bozóttól megtisztították az egész környéket. A fű elég magas volt, de az áprilisi-májusi esőzések miatt ezen nem is csodálkoztunk. A rom közelében egy kis tűzgyújtóhelyet, illetve egy fa asztalt két paddal is felállítottak. Illetve érzésünk szerint a kék romjelzést is újra festették a romhoz vezető úton, elég jól követhető volt.

Nem tudjuk, kiben ötlött fel a gondolat, hogy a rom környékét rendezzék, de nagyon jó ötletnek tartjuk, és üdvözöljük a döntést. A falu híres piaca vasárnaponként ezreket vonz a környékről, szerintünk kellemes kiegészítő program lehet ilyenkor az Árpád-kori rom meglátogatása. A kilátás is nagyon vonzó a közelből, jól látni a Tóti-hegyet illetve Csobáncot is. A Sabar-hegyi rom történetét már bámutattuk egy korábbi cikkben, aki érdeklődik iránta, kattintson ide: a Sabar-hegyi templomrom története. Reméljük, hogy sikerül kedvet csinálni a rom meglátogatásához!

Fényképek a Sabar-hegyi templomromról 2013 (Márián Gábor)



A teljes Sabar-hegyi rom

Falmaradvány, kötötte vérehulló fecskefű

A templom boltív indításai

Egy ablaknyílás
Falmaradványok

Falmaradványok és a Csobánc

A rom észak felől

A szentély oldalról

Égbe kúszó kövek

A szentély megmaradt ablaka

A szentély ablaka 2009-ben
Pár éve itt olyan bozót volt, mint a háttérben

A rom a szentély felől

A rom dél felől

Csobánc látványa a rom mellől

A szentély oldalfala belülről

A zöld "torony"


Pihenőhely tűzrakó hellyel

A Sabar-hegyi rom belső tere


A sokat megélt falak

A Sabar-hegyi templomrom megközelítése Google térképen


Káptalantóti a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében fekszik. A romot Káptalantóti határában, a Sabar-hegy (217 m) lábánál találjuk.  A faluból kiérve a Rózsadomb utcán az aszfaltút fokozatosan válik földúttá. Ezen az úton haladunk kb. 750 métert, mikor egy fás területre érünk kis domb kíséretében. Itt balkéz felől találjuk az elhanyagolt területen belül a romot, az útról már látszanak a falak, mióta megtisztították a környéket a növényzettől.


Sabar-hegyi templomrom (Káptalantóti) nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


A sabar-hegyi templomrom története Góliátka oldalán
Káptalantóti honlapja
Újabb, nem saját fényképek az Indafotón
Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései (1979)
Veszprém megyei múzeumok kiadványa az OSZK-n

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

2013/05/17

A csodálatos Káli-medence látnivalói 1.

Ötletek egy Káli-medencei kiránduláshoz (Kapui Ferenc)


Korábban szinte csak romokkal és azok történetével foglalkozott blogunk, de úgy érezzük, a csodálatos tájak, festőien szép Balaton környéki falvacskák is megérdemelnek egy-egy cikket, amelyek egy kicsit elrugaszkodnak a romok szigorúan vett világától.

Körpanoráma a Kornyi-tó környékén (nagyításhoz katt a képre)

A Káli-medence nevezetességei


A sok remek vidék közül egyik nagy kedvencünk a Káli-medence, melynek szépsége már honfoglaló eleinket is biztosan megragadta (feltehetően sok más szempont mellett), hiszen Kál horka nemzetsége ezen a környéken telepedett le, róluk kapta a nevét a medence, és jó pár település a környéken. A horka vagy harka amúgy a fejedelem és a gyula cím után a 3. legnagyobb méltóságot jelentette az ősi magyaroknál, talán nem véletlen, hogy egy nagyon fontos cím tulajdonosáé lett ez a vidék.

Sóstókáli templomrom

A Káli-medence központja a Kornyi-tó környéke, amely igazi madárparadicsomnak számít. A tó közelében lévő réten rengeteg ürgelyukkal találkozhatunk, és szerencsés esetben a kissé félénk rágcsálók ágaskodó alakját is megpillanthatjuk. A dombtetőről Veszprémi Imre Emberi komédia című 4 tagú szoborkompozíciója uralja a tájat. Körben látszanak többek között Szentbékkálla és Kővágóörs templomtornyai, illetve néhány távolabbi tanúhegy sziluettje a messzeségben. A kis tavacska egy lefolyástalan területen fekszik, a helyi információs tábla szerint olykor ki is szárad. Kisebb hozamú karsztforrások és a csapadékvíz táplálják. A Köveskált és Kővágóörsöt összekötő műút túloldalán fekszenek a réteken Sóstókál templomának maradványai és az egykori falu házainak nyomai. Nem messze tőle találjuk a sóstókáli pusztapalota romjait, ezekről az emlékekről korábban már írtunk a blogon. Sőt, a Káli-medence épített nevezetességeinek külön cikket szenteltünk.

A Káli-medence természeti látnivalók


Legtöbben a Káli-medencét a szentbékkállai kőtengerről ismerhetik. A hajdani vulkanikus tevékenység nyomán feltörő kovasavak és hévízforrások cementálták az üledéket, amelyet később a szél, csapadék és egyéb külső környezeti tényezők tovább formáztak. Ma úgy terülnek el a hatalmas kövek a környéken, mintha egy óriás dobálta volna szét azokat mérgében. Az egyik legizgalmasabb kő az úgynevezett ingókő, amely a képen is látható. Ha az ember a megfelelő helyre lép rajta, a vízszintes kőlapot (kettő is akad ilyen egymás mögött) ide-oda lépegetve megbillegtetheti. A mutatvány veszélytelen, már régóta őrzi jelenlegi formáját a kőcsoport. Mindenesetre ennek az élménynek a beszerzése némi bátorságot igényel, hiszen elég ijesztő, amikor egy ilyen hatalmas kőlap megmozdul az ember talpa alatt, még ha csak pár centinyit is.

Ingókő a szentbékkállai kőtengernél

A köveken kívül a terület elég sajátos növényvilággal is rendelkezik. Még gimnazista koromban egy osztálykirándulás alkalmával volt szerencsém először látni pár fekete kökörcsint (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a területen. Azóta többször is jártunk a kőtengernél, és tavasszal, árprilisban, májusban több alkalommal is láthattuk a csodálatos növényt.

Fekete kökörcsin

Idén viszont rengeteg agárkosbort (Anacamptis morio) láttunk, amikből párat Gábor meg is örökített. Mind a szentbékkállai, mind a salföldi kőtenger környékén nagy számban nyíltak ezek a védett, Magyarországon is honos orchideafélék. Bizony, kőtenger nem csak Szentbékkállán található, Salföld falucska mellett, és Kővágóörs közvetlen szomszédságában is találhatunk egy-egy látványosabb kőmezőt. A Káli-medence kőtengereiről is írtunk bővebben. A korábban sokkal nagyobb területen elfekvő kőtengereket az ember korábban megpróbálta hasznosítani, ezért ma már csak kisebb foltokban találhatók meg a környéken, de szépségük így is páratlan. Természetesen a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, és a nemrég létesült Bakony-Balaton Geoparknak is a részét képezik.

Agárkosbor

Salföld maga is megér egy misét, bár szorosan nem képezi a Káli-medence részét, annak határvidéke inkább. Az imént említett kőtengeren kívül a picinyke falu utcáin is érdemes végigsétálni, hiszen majdnem minden porta műemléki élményt nyújt a látogató számára. A többségében fehérre vagy szürkésre vakolt falak, a homlokzatok népi motívumai, a míves kémények és a virágos kertek idilli hangulatot kölcsönöznek a kis falunak egész évben. Salföld egyik végében a Nemzeti Park Természetvédelmi Majorságában bemutatkoznak a környéken, és egyben Magyarországon is egykor elterjedt háziállatok, mint a magyar szürke, a racka juh, a bivaly és még sok más faj. A másikban pedig nem túl hosszú sétával elérhetjük a salföldi, Szent Mária Magdolna tiszteletére 1263 előtt emelt pálos rendi kolostor romjait. Aki üdítő sétára vágyik, Salföld vagy épp Szentbékkálla környéke, illetve az egész Káli-medence kitűnő helynek bizonyulhat.

Salföldi kőtenger

Ennek a cikknek a folytatásaként bővebben lehet olvasni a Káli-medence középkori épített örökségéről írt cikkünkben. Illetve a Káli-medence kőtengereiről itt olvashatunk bővebb információkat. Kellemes időtöltést, kirándulást kívánunk mindenkinek a környéken.

Fényképek Salföldről (Márián Gábor)


A salföldi templom tornya

Salföldi ablak

Egy festői kis ház Salföldről

Salföldi kémények
A salföldi pálos kolostorrom
templomának ablaka

A salföldi pálos kolostorrom

A Káli-medence látnivalók Google térképen



Káli-medence látnivalói nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom


A cikkben szereplő képek Márián Gábor alkotásai
A horka cím jelentése
Kál horka a Wikipédián
A kőtengerrők Szentbékkálla Wikipedia oldalán
Fekete kökörcsin a Wikipédián
Agárkosbor a Wikipédián
Bakony-Balaton Geopark
Salföld a Wikipédián
Salföldi pálos kolostorrom a Wikipédián
Salföldi major
Emberi komédia szoboregyüttes

A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!