2013/03/31

Töttöskáli templomrom (Szentbékkálla)

A töttöskáli templomrom rövid története (Kapui Ferenc)


A Káli-medence megannyi szépsége között igazi gyöngyszem a töttöskáli templomrom. Szentbékkállától nem messze, a Fekete-hegy oldalában találunk a festők ecsetjére kívánkozó romocskára.

Töttöskáli templomrom, előtérben elszáradt mandulafa, háttérben a Káli-medence
Töttöskáli templomrom kelet felől

Töttöskál vagy Szentvidkál?


Töttöskált Veress D. Csaba feltételesen azonosítja a Szentvidkál nevű faluval. Illetve Békefi Remig ugyan nem felelteti meg egymásnak  két települést, de fényképet közöl a töttöskáli romról Szentvidkál néven. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor a település első okleveles említése Szentvidkál néven 1277-ben történik egy birtokcsere kapcsán, ahol a veszprémi káptalan kapja meg a falu területét.


1296-ban említik  a falut Thwtheus néven, az Atyusz nemzetség ad el Töttöskál és Kerekikál közötti szentvidkáli birtokából egy darabot. A két település nem helyezkedik el túl messze egymástól, előfordulhat, hogy Töttöskál korábbi neve lehetett Szentvidkál. Illetve a két egykori falu között légvonalban nem ismert településnyom, fizikailag sincs mondjuk egy kiemelkedő dombocska, amely jelölhetné egy eltűnt falu helyét. Kicsit az összekötő vonaltól délre feküdt egy falu, amit Sásdikállal azonosítanak, a ma Sásdi-rétnek hívott terület egy kis dombocskáján. 

Szent Vid, azaz Szent Vitus a középkor végének egyik kedvelt szentje


A Szentvidkál elnevezés nyilván a templom védőszentjéről való településelnevezés analógiáját követi, amely elég gyakori a korban és a magyar földrajzi névadásban. Szent Vid, azaz Szent Vitus a III-IV. század fordulóján élt, vértanúhalált halt, hitéért fiatalon, még szinte gyermekként olajban teli üstben sütötték meg, hiába gyógyította meg Diocletianus császár fiát. A 14 segítő szent egyike, a gyógyszerészek, fiatalok, sörfőzők, színészek, táncosok védője többekközött.

És egy kis saját eszmefuttatás. Magyarországon viszonylag ritka védőszentként Szent Vid. Velem környékén ismerünk egy Szent Vid-hegyet, amelyen állt korai kápolna, amelyet még a magyar honfoglalás előtt emeltek, első említése IX. századi, és feltehetően a kereszténységre áttért avar maradványcsoportok használták. A terület a honfoglalás után a Kál nemzetség birtoka lett. Nem elképzelhetetlen, hogy a Balaton-felvidéken is ezáltal szentelték a templomot Szent Vid tiszteletére. De, a Káli-medencét, részben kirlyi udvarnak szolgáló rabszolgákkal, udvarnokokkal telepítették be, egy részük feltételezhetően avar maradvány is lehetett. Nem elképzelhetetlen, hogy a területen már ismert lehetett az őslakók által Szent Vitus tisztelete, esetleg állhatott valahol egy korábbi neki szentelt templom is. Erre nincs persze semmilyen közvetlen bizonyíték, az egész inkább csak gondolatkísérlet.

Töttöskál elnevezése


1338-ban a Theutheus, 1380-ban Teutuskal, 1488-ban pedig Thythews név kerül elő. Az elnevezés Kál része nyilván a Kál horkára és családjára utal. Az ő nemzetségük több környékbeli település névadójaként is szerepel, például: Örskál (ma Kővágóörs), Szentbékkálla, Mindszentkálla, Köveskál, Sóstókál, Sásdikál és Kerekikál. A Töttös is személynévi eredetű, valószínűleg a növényi "tő" szó egy továbbképzett alakja.

Ékszerdoboz a Fekethegy lábánál, a töttöskáli templom története és leírása


A romhoz közel feltártak egy X. század végi lovassírt egy ritka lelettel. Ez egy kétélű, német típusú kard, amelyet feltehetően már magyarok készítettek. Érdekessége, hogy a markolata kicsit a szablya markolatokra hasonlít, súlypont kialakítása is olyan, a magyar ízlésre optimalizálták. A Kál nemzetség a honfoglalást követően megszállta a területet, a Káli-medence területét, de a korai források csak egy Kál nevű települést emlegetnek, ez feltehetően az ősi hadiútra épített településsel, a mai Köveskállal azonosítható. A bővebb, szerteágazóbb településszerkezet kialakulása feltehetően későbbi, de élet az összességében lehetett a honfoglalást megelőzően is a területen, azt tudjuk, hogy a rómaiak kedvelték a környéket, és a széteső birodalom után is laktak errefelé.

Maga a templom Entz Géza könyve szerint XII. századi, azaz Árpád-kori lehet. Eleinte királyi udvarnokok lakják a környező falut, amely 1341-től a veszprémi püspökség fennhatósága alá kerül. Egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású, bejárata a nyugati részén állott, ahol a leírások szerint kegyúri karzat is állott két tartópilléren, afelett pedig torony. Utóbbiak nyomaira nem nagyon leltünk, sajnos a templom belseje elég gazos állapotú nyáron, illetve a falakról lehulló törmelék is borítja azt. 1531-ben török támadás érte a falut, amely elnéptelenedett, temploma romossá vált, de később újratelepült, és a templomot is helyrehozták, a XIX. században még miséztek is benne. Békefi Remig leírása szerint 1876-ban már romos. Békefi egy fotót közöl a romról Szent-Vid-Kál néven, de leírja külön Töttöskált is. Mind a kép, mind a leírás a most taglalt romról szól. Még a szentély dongaboltozatos fedéséről beszél, illetve csúcsos diadalívről, a keleti és a déli falon található csúcsíves ablakokról. Az 1905-ben kiadott könyv fényképén is teljesebbnek látszik a rom. Ma a szentély fedése leomlott, a keleti fal is, azaz a szentélyzáródás, és a diadalív is hiányzik.

A töttöskáli rom jelene


Bár a rom területe elég elhanyagolt, a falmaradványok és a környező kilátás a Káli-medencére egyedülálló. Mi felkerestük a töttöskáli romot 2009-ben, 2012-ben, 2015-ben és 2017-ben is. Nehéz betelni vele. Sajnos állagromlás az utóbbi években is megfigyelhető volt. 2015-re a nyugati fal kapujának ívét alá kellett dúcolni, és a romantikus, kiszáradt mandulafa csonkja is eltűnt. Nem csoda, hogy megihlette a magyar filmalkotókat is. Az "Állítsátok meg Terézanyut" című filmben 02:01:00-nál (a videóban 3:28-tól) jelenik meg a rom egy kicsiny, kopott, sárga présházzal a háttérben. Ha valaki kíváncsi a részletre, kattintson a beágyazásra, és tekerjen a megadott időponthoz!



Fényképek a töttöskáli templomromról 2009 (Márián Gábor)


A töttöskáli templomrom
Az egykori bejárat helye
Elszáradt fa, ledőlt falak
Résablak a szentély déli oldalán
Kőből kirakott csúcsíves résablak
A résablak másik szögből
Lassú elmúlás

Fényképek a töttöskáli templomromról 2012 (Márián Gábor)


Rom a szentbékkállai templommal
Hőség és mandulafák
A szentbékkállai torony a rom elől
Kilátás a Káli-medencére
A nyugati kapuzat
Kapuzat a szentély felől
A szentély oldalfala
A szentély déli ablaka
Belül burjánzó növényzet
Rombelső dél felől fotózva
Töttöskáli templomrom és egy megejtő szépségű présház
A rom alatti mandulás
A szenbékkállai templom a mandulás felett

A töttöskáli templomrom megközelítése


Töttöskál Veszprém megyében, a Balaton északi oldalán található. A romot Szentbékkálláról Köveskál felé haladó útról letérve találjuk. A faluból kifelé haladva nem kell jobbra kanyarodnunk, hanem egyenesen folytatjuk utunkat a Fekete-hegy felé. 2012-ben már néhány tábla is segített. Itt az első lehetőségnél jobbra tartva megyünk tovább a murvás úton, és hamarosan el is érjük a romot. Az út szép időben nagyon könnyen járható. A kis térképmelléklet segít a töttöskáli rom pontos megtalálásában.


Töttöskáli templomrom nagyobb térképen való megjelenítése

Felhasznált irodalom

Veress D. Csaba: A Kál-völgy története
Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban
Entz Géza - Gerő László: A Balaton környékének műemlékei
Szent Vitus a Wikipédián
Leírás a romról az epa.oszk.hu oldalon
Töttöskáli rom a termeszetvilaga.hu oldalon
Töttöskál név eredete a tabulatura.hu oldalon
A romról a szentbekkalla.hu oldalon
Töttöskáli templomrom a balcsi.net oldalon
Állítsátok meg Terézanyut! film a Youtube-on (03:28-tól)


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése