2012/10/22

Csobánc vára (Gyulakeszi)

Csobánc vára (Kapui Ferenc)


Hogy miért is ez az egyik kedvenc várromunk Csobánc vára a Balaton-felvidéken? Egyrészt bizton állíthatjuk, hogy innen nyílik az egész környék egyik legszebb, legteljesebb panorámája, pedig ez a vidék nincs híján a szép kilátásnak. Másrészt izgalmas története is magával ragadó, tudomásunk szerint Csobáncot egyszer sem tudták bevenni a törökök, pedig próbálkoztak többször is, a sokszor maroknyi magyar védősereg ellen tudott állni a jelentős fölényben lévő oszmán csapatoknak. Szóval, bármi is legyen a látogató motivációja, akár a szép kilátás, akár a történelem, egy sétát mindenképpen megér a Csobánc-hegy turistáknak már koránt sem bevehetetlen emelkedője.

 
Csobánci vár falmaradványok és tanúhegyek

Csobánc vára a tanúhegyekkel


Csobánc várának története

Csobánc, a kezdetek, a vár alapítása, vár a török kor előtt


A kész várról 1270-ben tesz említést egy oklevél, de feltételezhetjük, hogy 1250 körül hozzáfogtak építésének. Az 1300-as években a Rátót nembéli Gyulaffy-család tulajdona, feltehetően ők építtették. 15 faluból álló birtokuk központja is egy ideig Csobánc vára. A nemzetség ekkoriban már jelentős, országos tisztségeket töltött be. A vár első ismert ura Gyulaffy Demeter, első várnagya Csaba mester, 1489-től pedig Tóti Domonkos.

1490-ben, Mátyás király halála után Habsburg Miksa betörései fenyegették Magyarország nyugati részét, Kinizsi Pál utasítására Csobáncot elkezdték megerősíteni. A veszélyt minden alappal jól érezték a döntéshozók, a Balaton vidékét 1543-ban éri el az első török támadási hullám, Fehérvár eleste után. Csobánc hamarosan végvárrá vált a Török Birodalom határán.

Csobánc bevehetetlen vára, a török kor és a Rákóczi szabadságharc


1552-ben elesett a környék legjelentősebb vára, Veszprém. A Habsburgok elrendelték a környék kisebb várainak megerősítését, így Csobáncét is. 1554 novemberében támadást is intéznek az oszmánok a csobánci vár ellen, de nem sikerül bevenni azt. 

A környéket nem csupán a törökök sanyargatták, de jellemző volt ebben a zavaros időszakban, hogy a magyar várkapitányok is önkényeskedtek a környék lakóival és egymással szemben. 1559-ben Magyar Bálint emberei elfogtak egy hajdút, aki a Gyulaffyakhoz tartozott, nomen est omen Pribék Mihálynak hívták. Gyulaffy László fegyvereseivel megpróbálta kiszabadítani, megrohanta a szigligeti várat, ahol Magyar Bálinték fogva tartották a katonát. Az akció több halálos áldozattal járt. 1559-ben is sor került egy török ostromra, de ezúttal sem övezte siker a próbálkozást. Persze valamilyen szinten érthetőek voltak a rabló kicsapongásai. Az új határterületek nemessége jellemzően elvesztette birtokainak egy részét, a jobbágyak sokszor magyar és török kettős adóztatás alá kerültek. Így az elszegényedett nemesek, várurak egy része katonai erejére támaszkodva, portyázva próbálta fenntartani magát és embereit a zavaros időkben.

A várat több török támadás is érte az időszakban, de bevenni nem tudták az Oszmán Birodalom katonái. 1561-ben a szomszéd, hegyesdi vár elesett, melynek török urát Gyulaffy László, Csobánc hős kapitánya párbajban győzte le, mint arról Hegyesd váráról írt bejegyzésünkben szólunk. 1562-ben visszafoglalták Hegyesdet, többek között a korábbiakban említett konfliktusok ellenére Magyar Bálinttal. A kapitány több magyar vár visszavételében jeleskedett, hőstettei miatt és győztes párbajai révén az ellenségtől kiérdemelte a "magyar Achilles" nevet.

1664-ben a szentgotthárdi csatát elvesztő sereggel vonuló török utazó, Evlija Cselebi kétszer is elhalad Csobánc alatt, és meg is említi leírásaiban. "Égig érő magas hegytetőn, igen erős, négyszögletű vár volt ez. Mikor a mi hadseregünk elvonult mellette, ötven ágyúlövést tettek. A vár bástyáit és ormait keresztes zászlók díszítették." A török csapatok ekkor nem támadták meg Csobáncot. Az ágyúlövés funkciója amúgy nem csupán az oroszlán bajszának cibálása volt. Az úgynevezett hírlövés intézménye egyfajta információt is szolgáltatott a szomszédos, közeli váraknak, hogy ellenséges csapat közeleg.

1669-ben a várat Esterházy Pál vette meg a Gyulaffyaktól. A török kiűzése után itt katonáskodott Béri Balogh Ádám. 1672-ben Csobánc szerepelt a felrobbantásra ítélt várak sorában, de a szabadságharc miatt ez elnapolásra került. 1705-ig császári kézen volt az erősség, amit Domonkos Ferenc és Kisfaludy László vezetésével a kurucok megszereztek. 1707. február 25-én Rabutin császári tábornok mintegy 1000 fős serege vonult el a vár alatt. Rájuk a védők ágyúlövéseket adtak le, mire a sereg egyik hadoszlopa ostrom alá vette a várat, de a kb. 60 fős védősereg, 30 gyalogos hajdú és még 30, a várba menekült kardforgató Szász Márton vicehadnagy vezetésével hősies kitartása megakadályozta Csobánc elestét. A császáriak mintegy 350-370 főt vesztettek, a maroknyi védővel szemben, homloklövést kapott az ostromot vezető Kreutz ezredes, de jelentősek voltak a veszteségek kuruc oldalon is, Szász Márton is elesett. 1708-ban erősen romosnak írják le a várat. A 1709-ben azonban császári kézre került, és feltehetően robbantásokkal lerombolták, hogy ne legyen többé erős, védhető pont, 1722-ben már biztosan lerombolt várként említik.

Csobánc jelene


A későbbiekben többek között Rómer Flóris bencés szerzetes, a magyar régészet atyja is említi, kutatja, felméri 1861 körül. 1953-ban állagmegóvó munka illetve régészeti feltárás is folyt a vár területén. 2004 óta többé-kevésbé folyamatosan zajlanak munkálatok a Csobánc Váráért Alapítvány és lelkes önkéntesek jóvoltából, melyeknek eredményei a több évet felölelő fotósorozatunkon is szépen megmutatkoznak. Szívderítő élmény látni, hogy egy helyi kezdeményezés milyen nagyszerű dolgokra képes. És mennyi környékbeli rom megérdemelné, hogy kicsit nagyobb figyelmet áldozzanak neki a helyiek.

A csobánci vár leírása


Giulio Turco 1569-es leírásából tudjuk, hogy a vár nem foglalta el fénykorában sem a Csobánc-hegy teljes fennsíkját, csak kb. a negyedét. A fennsíkon nagy, tojás alakú gödröket ábrázolt, amelyek feltehetően az ostromgépek felállítását akadályozták. A fennsík domborzatán ma is fellelhetők furcsa, gödörszerű képződmények. Nyugat és dél felől a meredek bazaltszirtek nyújtottak védelmet. Északon és keleten mély árok védte a várat. A vár nagyjából kör alakú volt, kb. 35 méteres átmérővel, a kiszolgáló épületeket belülről a várfalhoz tapasztották. A bejárat délnyugaton helyezkedett el, a kapuzat köveinek egy részét megtalálták. A kaput kapuszoros és farkasverem erősítette. Az öregtorony impozáns, 14×14 méteres külső méretű, 3 méter falvastagságú szerkezetével a fennsík felőli támadástól védte a várat. Ez lehetett Csobánc legkorábbi, XIII. században épített része, a körfalat csak a XIV-XV. században emelték.  A megtalált, reneszánsz stílusú kövekből arra következtethetünk, hogy az öregtorony legfelső szintjét reneszánsz stílusban építtethették át a Gyulaffyak. A várat palánksor is erősítette kívülről.

Ma elsősorban az öregtorony egy része, illetve a köralakú fal támpilléreinek maradményvai láthatók a várból, illetve a tojásdad alakú gödrök és a várárok mélyedései ismerhetők fel.

Kilátás a Csobánci vártól


Szép időben belátni az egész Tapolcai-medencét, Szigligetet, megannyi tanúhegyet, a hajdani hegyesdi vár kúpját. A távolban felsejlik Sümeg sziluettje, és nem utolsósorban a Balaton és a túlparton a Fonyód fölé magasodó dombok. Csobánc tetején nincs jelentős fás növényzet, így a kilátást semmi sem zavarja. (A vár mögötti földsáncon 1878 környékén még orgona, liliom és zsálya nyílt, ezeket a kultúrnövényeket az egykori várlakók kultúrnövényeinek hisszük.) Másrészt lelkes lokálpatrióták évről évre szépítik a romot, régészeti feltárás is folyik, illetve szakszerű rekonstrukciós munkákat végeznek. Megéri a fárasztó, de könnyen járható kaptatón felkapaszkodni még rekkenő hőségben is.

Csobánc az irodalomban


A vár irodalmi alakjaink ihletőjéül is szolgált: írt róla Kis János, Vachot János, és Jókai is említi. Leghíresebb Kisfaludy Sándor elbeszélő költeménye, melyet Csobánc címmel írt a várról. Ebből idézünk egy rövid részletet, akinek van kedve, a címre kattintva elolvashatja az egész művet.

Kisfaludy Sándor: Csobánc
/részlet/
"Ülj mellém a kandallóhoz,
Fel van szítva melege,
Csobánc-várról, Édes-kedves,
Ím! halljad, egy agg rege:
Mult szüretkor Badacsonyon
Ezt Múzsámtól vettem én,
Egykor, midőn magam bolygék
A hegy szirtes tetején."

Fényképek a csobánci várról 2008 (Márián Gábor)


Csobánc öregtornyának romjai
2008-ban még részben föld alatt

Kilátás a Csobáncról Hegyesd felé
Távolba néző

Csobánci falmaradványok a Tóti, Fonyód, Gulács és Badacsony hegyekkel naplementében
Csobánci panoráma rózsaszínben Tóti, Fonyód, Gulács és Badacsony felé

Kialudt vulkánok egy izlandi vulkán okozta vöröslő éggel
Naplemente, amelyre rásegített pár távoli vulkán aktivitása

Kilátás a Csobáncról a Balaton felé
Balaton jobbra, Balaton balra


Fényképek Csobánc váráról 2011 (Márián Gábor)


Csobánci vár romjai és a tanúhegyek
Kilátás a Balatonra és a tanúhegyekre

Idilli kép,megpihenő kutyás alak háttérben a Szentgyörgy-hegy
Szentgyörgy-hegy a Csobáncról

Csobánci vár öregtornya feltárási munkák alatt
A csobánci vár öregtornyának romjai feltárás alatt

Diszel falú látképe a Csobánc-hegyről és a Hegyesdi kúp középen
Diszel és a hegyesdi kúp

Három támpillér maradványa háttérben a Balaton, Szentgyörgy-hegy, balra Szigliget
A csobánci vár külső falának támpillérei

Három kő támpillér maradvány
Sátor és a 3 Grácia

A csobánci rossztemplom maradványai a vártól
A csobánci rosszög templomrom a hegyről

Kilátás Diszel felé falmaradvánnyal
Kilátás Diszelre

Kilátás a Balatonra Szigliget irányába
A falmaradvány felett Szigliget integet

Kilátás a Balatonra és az Örs, Tóti, Fonyód, Gulács, Badacsony tanúhegyekre
Örs, Tóti, Fonyód, Gulács, Badacsony tanúhegyek

Kilátás Gyulakeszi falura és Tapolcára
Gyulakeszi, jobbra Tapolca

Csobánc várának öregtornya, nagyobb épületaradvány
Csobánci öregtorony 2011-ben

Csobánci falmaradványok
Csobánci falmaradványok

Csobánci várrom, nagyobb épületrész romjai
Csobánci várrom

Panoráma a Gulács, Badacsony, Szigliget, Szent György-hegy irányába
Gulács, Badacsony, Szigliget, Szent György-hegy

Csobánci falmaradványok
Csobánci falmaradványok

Szélcsendes, nem lobogó magyar zászló a Csobánci váron
Szélcsend a várnál

Csobánc vára naplementében
Naplemente a háttérben

Balra a Balaton, Gulács és Badacsony, jobbra a Csobánc romja, az épület felett a feljött Hold
Előbújt a Hold Csobánc vára felett

Csobánci falmaradványok a Holddal
Csobánci falmaradványok

Fotóállvány a romokközött, felül középen a Hold
Fotóállvány kémleli a tájat

Fotóállvány, fókuszában a Hold a romok felett
Fókuszban a Hold

Csodálatos naplemente a Csobáncon, sárgás vöröses éggel, falmaradványokkal
Csodálatos naplemente a Csobáncon

Fényképek a csobánci várromról 2012 (Márián Gábor)


Út Csobánc várához, a hegytetőn a vár romjai
Út Csobánc várához

Kilátás a Balatonra, háttérben Szigliget és a Szent György-hegy
Szigliget és a Szent György-hegy

Falmaradványok Csobáncon
Falmaradványok Csobáncon

Egy megmaradt, magányos támpillér
Magányos őrző

Csobánci falmaradvány
Falmaradvány

Három falmaradvány a várból
Három Grácia

Magyar zászló a Csobáncon
Felejthetetlen panoráma

Csobánci panoráma a Balaton felé
Felejthetetlen panoráma

Balatoni panoráma a várrom falmaradványával
Csodaország

Régi idők tanúi a csobánci vár körfalának maradványai
Régi idők tanúi a körfal maradványai

Falmaradványok
Falmaradványok

Csobánc várának védőfalai
Csobánc várának védőfalai

A vár központi magja 2012-ben, az öregtorony
A vár központi magja 2012

A vár központi magja az öregtorony
Érezhető a fejlődés 2011 óta

Kőablak a csobánci várfalon
Ablakmaradvány

Nemrég feltárt falmaradványok
Az alsó rész pár éve még föld alatt volt

Várvédő, egy fáradt kutya alszik az öregtorony területén
Várvédő

Rendbe hozott kapuzat a vár öregtornyán
Rendbe hozott kapuzat

Az egykori várciszterna nyomai, egy kővel kirakott gödör
Az egykori várciszterna nyomai

Feltárás és konzerválás Csobánc várában
Megszépülő csobánci várrom

Csobánci öregtorony, középkori falmaradványok
A maradványok

Rekonstruált csobánci falak
Rekonstruált csobánci falak

Látkép három különálló falmaradvány felett
Végtelen horizont


Fényképek a csobánci várromról 2016 (Márián Gábor)


Csobánc várudvar támpillér maradványokkal
Csobánc várudvar támpillér maradványokkal

Csobánc vára kilátás a Szentgyörgy-hegyre zászlóval és falmaradványokkal
Csobánc vára kilátás a Szentgyörgy-hegyre

Siklóernyős ereszkedik a Csobánc-hegyről
A Csobánc-hegy közkedvelt a siklóernyőzők között

Csobánc várának falmaradványai és a Szentgyörgy-hegy
Falmaradványok és a Szentgyörgy-hegy

Sárga ökörfarkkórós kilátás a tanúhegyekre a Csobáncról
Ökörfarkkórós kilátás a tanúhegyekre a Csobáncról

Csobánc várának jelentősebb falmaradványai
Csobánc várának jelentősebb falmaradványai

Csobánc várának falmaradványai ökörfarkkóróval az előtérben
Falmaradványok egy kevésbé tipikus szögből


Fényképek a csobánci várromról 2019 (Márián Gábor)


Csobánci vár öregtornyának impozáns falmaradványai
Csobánci vár öregtornyának impozáns falmaradványai

Kilátás Gyulakeszire és Tapolcára csobánci falmaradványokkal az előtérben
Kilátás Gyulakeszire és a Tapolcai-medencére

Csobánci falmaradványok
Csobánci falmaradványok

Csobánc vára az egykori várudvar felől nagy falmaradványok a háttérben
Csobánc vára az egykori várudvar felől

Csobánc várának egy támpillér maradványa
Csobánc várának egy támpillér maradványa

Csobánci panoráma a tanúhegyekre és a Balatonra
Panoráma a tanúhegyekre és a Balatonra

Gyulakeszi kilátás előtérben a vár falmaradványával
Gyulakeszi kilátás előtérben a vár falmaradványával

Fényképek a csobánci várromról 2020 (Márián Gábor)


Kilátás a csobánci vártól, háttérben balra Szigliget és a Balaton
Kilátás a csobánci vártól, háttérben balra Szigliget és a Balaton

Csekély falmaradványok és hegy lábánál a falu
Csekély falmaradványok és hegy lábánál a falu

Szigliget vára Csobáncról háttérben a Balatonnal
Szigliget vára Csobáncról hírlövésnyi távolságra

Tapolcai-medence látképe a várrom falmaradványaival
Tapolcai-medence látképe

Sümeg vára a Csobáncról nagyítva
Szép időben a Sümeg vára is látszik a Csobáncról

Tóti, Gulács, Badacsony, Szigliget kialudt vulkánjai és a Balaton
Tóti, Gulács, Badacsony, Szigliget kialudt vulkánjai és a Balaton

Kilátás a Ság-hegy és Dörögd felé
Ság-hegy és Dörögd a háttérben

Csobánc várának megközelítése (térkép)


A vár Veszprém megyében, a Balaton északi oldalán található a Csobánc-hegy fennsíkján. Csobánc várát két faluból is könnyen megközelíthetjük, akár Gyulakesziből, akár Diszelből. A térképen "A" jelzéssel a diszeli megoldást láthatjuk, mi korábban innen szoktuk megostromolni az erősséget. Diszelt a Mikós utcánál hagyjuk el egy elég furán megkomponált kereszteződésben, amit egyenesen (ha ebben a kereszteződésben van ilyen) hagyunk el. Rövidesen jobbra, a hegy irányába lesz egy bekötőút, itt tábla jelzi a vár irányát. Ezen sokáig, szinte a csobánci "Rossztemplomig" fel lehet menni kocsival, igaz a parkolás szűkös, érdemesebb lentről gyalogolni. Itt el kell fordulni a kis templomrom mellett, és a csúcs irányába továbbhaladni.

Vagy, talán egyszerűbb "B" jelzéssel Gyulakeszin a templom mellett elhaladó Jókai utcán bemenni az autóparkolóig. Ha kocsival érkeztünk, akkor érdemes itthagyni az autót, és a kijelölt úton felsétálni a várhoz.

Csobánc várának GPS koordinátái:
46°52'16.9"N 17°30'14.2"E
Látogathatóság: szabadon, bármikor, ingyenesen



Csobánci várrom (Gyulakeszi) nagyobb térképen való megjelenítése


Felhasznált irodalom

Gerő László: Várépítészetünk 1975. 297. old.
Veress D. Csaba: a Kál-völgy története
Szántó Imre: A balatoni várak övezete a dunántúli védemi rendszerben (1541–1690)
Vizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén


A romok leírásakor felhasznált szakirodalmat mi is lehivatkozzuk, amennyiben saját munkádban a mi oldalunkat használod forrásként, kérünk te is tegyél így! A blogon található fotók a blog szerzőinek saját munkái (az esetleges kivételeket jelöljük), ezek mások általi felhasználása szerzői jogokat sért! Ha bizonytalan vagy, esetleg kérdésed támad, kérünk keress minket Facebook oldalunkon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése